Júniusban is folytatódott a MOL 16000 forint fölötti stabilizálódása, az árfolyam 17000 pont felett is járt, majd visszafordult. A negatív széria így nem szakadt meg, de a kurzus júniusi záróára legalább meghaladta az elõzõ havi záró értéket. A rally hó elején 16400 környékérõl indult, a jegyzés átszelte az 50%-os (17209,38) ellenállási vonalat és a hosszú távú trendet jelképezõ 200 napos mozgóátlag szintjét is, de a jegyzés az eladók irányításával szinte azonnal lefelé vette az irányt, mert az ellenállás túl erõsnek bizonyult. A csökkenés szinte folyamatos volt, hó vége felé az 50 napos mozgóátlag is elesett, majd a 38,2%-os Fibonacci szint folyamatosan támaszból ellenállássá változott, az árfolyam 16100-ról ismét fordult és végül 16400 felett zárt. A technikai indikátorok nem adtak egymást erõsítõ jelzést.
Mi várható? Érvényes maradt, amelyet májusi elemzésemben fogalmaztam meg. A MOL árfolyama a 200 napos mozgóátlag alatt tartózkodott, ezért folytatódhat a részvény gyengélkedése. Negatív forgatókönyv esetén márciushoz hasonlóan a 23,6%-os (15419,14) Fibonacci szintet érdemes szemmel tartani, bár ez a szint még messze van. Az elsõ fontos megállót jelentõ támasz 16000 lehet, amely akár megállíthatja az esést. Némileg megnyugtató, hogy az árfolyam a 38,2%-os (16409,2) Fibonacci szint felett zárt a vizsgált idõszak végén. Ha a vevõk irányítanak, akkor az 50%-os (17209,38) Fibonacci szint áttörése és a jegyzés 200 napos mozgóátlag feletti tartós konszolidációja jelentené a középtávú csökkenõ trend fordulását.
Fundamentális oldal
Összefoglalás: Júniusban újra reflektorfénybe került a hazai fiskális politika. A Magyarországgal szembeni túlzott deficit eljárás megszüntetésével nem hárult el a magyar gazdaságpolitikai kockázat. A hazai pénzügyi eszközök áraiban, így a MOL árfolyamában is jelentõs kilengéseket tapasztalhattunk és ez a fokozott érzékenység továbbra is megmaradhat. Újabb kötelezettségszegési eljárás indult országunkkal szemben a devizahitelek korlátozása miatt. A nem tervezhetõ, ad hoc jellegû megszorító politika várhatóan negatívan befolyásolja a nemzetgazdasági növekedést is, nem beszélve annak jelentõségérõl a nemzetközi megítélés tekintetében. Ne csodálkozzunk, hogy a Budapesti Értéktõzsde forgalma rendkívül alacsony, hiányoznak a hazai intézményi befektetõk, de a külföldiek is, amely nyilván rányomja bélyegét a magyar olajóriásra is. Sajnos a MOL elõzõ jelentése sem igazán vonzó számokat tartalmazott, továbbá a DANA GAS által birtokolt MOL részvények eladása jelentõs eladói nyomást eredményezhet, amely rendkívüli kockázati tényezõt jelent a befektetõk számára.
Részletek:(06.03.) Hiába a 3% alatti költségvetési hiány, a Moodys minõsítõ intézet magas kockázatokat vél felfedezni a magyar növekedési problémák miatt. (06.04.) A Moodys hitelminõsítõ továbbra is negatív kilátást csatol a magyar államadósság osztályzata mellé. (06.05.) Végre kedvezõ magyar kiskereskedelmi adat érkezett, mivel 3,4%-os bõvülésrõl számolt a Központi Statisztikai Hivatal közleménye. (06.06.) A Központi Statisztikai Hivatal helyben hagyta a már közzétett magyar bruttó hazai össztermék adatait, így az idei elsõ negyedévben 0,7%-al nõtt a GDP az elõzõ negyedévhez képest, de 0,3%-al csökkent az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. (06.07.) A magyar külkereskedelmi egyenleg hirtelen komoly többletet mutatott, 701 millió eurót, az elemzõk csak 500 millió körüli összegre számítottak. Az amerikai foglalkoztatottak száma 175 ezerrel nõtt ugyan, de a munkanélküliségi ráta 7,6%-ra emelkedett. A Fed a munkanélküliségi rátát tekinti fõ iránymutatójának monetáris döntéseiben, így a ráta emelkedésével alábbhagytak a kötvényvásárlási program hirtelen szûkítésével kapcsolatos várakozások, amelyek hatására szép plusszok alakultak ki a tõzsdéken. (06.11.) A KSH adatai szerint a hazai infláció ismét 2% alatt maradt májusban, 1,8%-ot ért el. A német alkotmánybíróság vizsgálódása az EKB kötvényvásárlási programja kapcsán komolyan elbizonytalanította a pénz- és tõkepiacot, ugyanis az említett EKB program egyes vélemények szerint a német alkotmányba ütközik, de döntés csak õsszel születhet az ügyben. (06.14.) Az ipari termelés bõvülési üteme áprilisban 5,3%-ot ért el az elõzõ év hasonló idõszakához képest, amely a KSH tájékoztatása szerint egyrészt az alacsony tavalyi bázisértéknek, másrészt a jármûgyártás beindulásának köszönhetõ. (06.17.) Varga Mihály pénzügyminiszter újabb adóemelésekkel állt elõ. Emelkedik a tranzakciós és távközlési adó kulcsa, valamint a bányajáradék összege, a kamatjövedelmeket is jobban megadóztatják és kiterjesztik a TBSZ és NYESZ számlákra is. (06.21.) Hivatalosan is megszûnt a túlzott deficit eljárás Magyarországgal szemben. (06.25.) A jegybanki alapkamat 4,25%-ra változott. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint 3,4%-al bõvült a hazai kiskereskedelem az egy évvel ezelõtti hasonló idõszakhoz képest. (06.26.) Kötelezettségszegési eljárás indult hazánkkal szemben, mivel az Európai Bizottság álláspontja szerint a devizahitelek kihelyezésének korlátozása sérti a tõke szabad áramlásának elvét. A kormány egyszeri illetékként beszedi a bankoktól az elmaradt tranzakciós adóból befolyt bevételt, az önkormányzati hitelek 7%-os adóját viszont elvetették. Az intézkedés igen hátrányosan érinti a magyar bankrendszert. A Központi Statisztikai Hivatal 10,5%-os munkanélküliségi rátát publikált, ami hirtelen javulást jelentett.
